HTML

TH-s történet

az én és a lejobb barátnőm élete a TH-s fiúkkal

9. rész

2007.12.21. 22:27 ♥Angel♥

Nemsokára odajött Bill hozzánk.

-         Bocsi anya, de mi most elmegyünk Dórival. Lehet, hogy este nem alszok itt ne aggódj.

-         Jól van. Sziasztok! (Simone)

-         Viszlát! (én)

 

Délután Bill megint elvitt a kedvenc helyére, Berlin külvárosába. Végre láttam nappal is a tájat. Gyönyörű volt, és csendes. Leültünk ugyanoda a kövekhez, és csak ültünk összebújva. Aztán elkezdtem sírni.

-         Hé…Dóri! Mi a baj?

-         Semmi…csak… (szipogtam)

-         Csak? Nézz rám….mi a baj?

-         Semmi, csak eszembe jutott hogy már csak 3 napig vagyok itt veled. Nem akarok visszamenni. Vagyis inkább nem akarok távol lenni tőled.

-         Én sem…. Szeretlek….de akkor is szeretni foglak ha két határ fog minket elválasztani.

-         Ne is mondd. Hogy fogom kibírni hogy nem ölelhetlek, és nem lehetek veled…

-         Hidd el, én minden nap fel foglak hívni, és ettől talán könnyebb lessz…és tudod mit, ezennel bejelentem neked, hogy minden egyes Tokio Hotel koncertnek ami lesz te leszel a VIP vendége. És természetesen téged az őrök be fognak hozni az öltözőmbe is.

-         Jajj ezt most komolyan mondod?

-         Persze, hogy komolyan mondom!(és megcsókolt)

-         Annyira szeretlek Bill.

-         Akkor kérdezhetek valamit?

-         Kérdezz…

-         Leszel a barátnőm?

-         Úristen… hogy én?

-         (nevet) Ki más?

-         Hát persze, de fogj meg, mert mindjárt elájulok.

-         Ájulásra van egy remek orvosságom…

-         Igen? És mi?

-         Hát ez (és megint megcsókol)

 

Ott ültünk összeölelkezve, és csókolózva egész délután. Aztán besötétedett, és jobbnak láttuk ha elindulunk a hotelbe. Közben anya telefonállt, hogy ott alszanak Oliweréknél ne aggódjak.

Ennek nagyon örültem, hiszen így gond nélkül velem aludhat Bill ma éjjel is. Felmentünk a szobámba, Bill kivett a minibárból egy üveg pezsgőt, hozott két poharat, és kiálltunk az erkélyre.

 

-         És most koccintsunk arra, hogy van egy imádnivaló barátnőm…

-         Jajj Bill, inkább arra koccintsunk, hogy nekem van a földön a legédesebb, legaranyosabb, legimádnivalóbb barátom.

-         Akkor koccintsunk kettőnkre.

-         Rendben.

 

Iszogattunk, aztán énekelgettük egymásnak a Heilig-et, és végül az ágyban kötöttünk ki. Fantasztikus volt Billel együtt lenni. És a karjaiban aludni.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://angelth.blog.hu/api/trackback/id/tr94276305

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása