Ahogy egyre közeledett a reggel, egyre jobban fogyott a tömeg, és végül Helenáék is megtaláltak.
- Szia! Egész este nem láttalak. Hol voltál? (Helena)
- Leültem ide a bárhoz, aztán már nem találtalak titeket, és végül jött Bill, és velük töltöttem az estét..
- Ja tényleg sziasztok fiúk!
- Szia! (Bill, Tom, Gustav és Georg)
- Na jó, mi most megyünk gyere Dóri te is haza velünk. (Helena)
- Hát igazából nekem még nincs kedvem menni, de ha ti mentek akkor megyek én is.
- Nem maradsz még egy kicsit?….olyan jó volt veled beszélgetni (Bill)
- Szívesen maradnék, de Helenáék háza elég messze van a külvárosban, nem találnék oda egyedül…és a hotelig sem biztos hogy el tudnék menni
- Nem is hagynám, hogy egyedül menj… ilyenkor sok részeg ember van az utcákon…majd mi hazaviszünk…
- Felőlem maradhatsz…mondtam hogy nem kötelező velem lenned… (Helena)
- Rendben, akkor még maradok… légyszi szólj a szüleimnek, hogy ne aggódjanak, majd a hotelben találkozunk.
Helenáék hazamentek, én pedig maradtam Billékkel… Tovább beszélgettünk, és végül Billel elmentünk egy hajnali városi sétára… Eszméletlen volt látni ahogy ébredezik Berlin.
Reggel nyolc körül visszakísért Bill a hotelbe, és megbeszéltük, hogy még találkozunk...elkérte a számomat is, hogy majd felhív ha lesz szabad ideje.
Délután arra ébredtem, hogy csörög a mobilom. Titkosított szám volt…én persze magyarul vettem fel, eszembe sem jutott hogy szegény Bill lehet az.
- Igen! Ki az?
- Ümm… Hallo! Dora are you?
- Ohh! Bill te vagy az? Nem is számítottam rá, hogy tényleg fel fogsz hívni.
- De hiszen megígértem hogy ha lesz szabad időm akkor hívlak….
- Igen tudom..de..áhh.. mindegy…
- Ok! Csak azt akartam kérdezni, hogy nincs e kedved eljönni velem és Tommal ma Loitsche-ba.
- De, de miért menjek én oda??
- Hát nem tudom, hogy elkísérj minket… és beszélgethetnénk még, meg Tommal is jobban összeismerkedhetnél.
- Na jó megkérdezem majd anyáékat.
- Oké! 6-óra felé találkozunk. A Park Inn hotelben vagy ugye?
- Igen, de még meg sem kérdeztem anyáékat…
- Nem baj! 6-ra ott leszünk! Szia!
- Szia!
Remek…ők itt lesznek én meg lehet hogy el se mehetek. Rá kell beszélnem anyáékat…nem éghetek be Billék előtt! Megyek is beszélek velük.
- Szia anya!
- Szia! Na hogy érezted magad este?
- Nagyon jól, képzeld összebarátkoztam Bill Kaulitzzal…tudod a Tokio Hotel énekesével, annyira aranyos srác..
- Ja igen, Helena említette, hogy velük voltál egész este.
- Igen, és ma felhívott. Szeretne velem találkozni 6óra felé. Ugye elmehetek vele. Jön az ikertestvére Tom is.
- Hát nem igazán örülök neki, a végén még teljesen beléjük szeretsz, és tudod, hogy nemsokára hazamegyünk.
- Jajj anya ne izélj már! Csak barátok vagyunk! És tudom, hogy haza kell mennünk.
- Na jó nembánom. Elmehetsz velük. De lehetőleg még ma este gyere haza.
- Oké! Ígérem estére itt leszek.
Boldogan mentem a szobámba készülni, és alig vártam már hogy újra találkozhassak Billel.
